Az 1.z novemberben már összeszokott csapatként tért vissza az őszi szünetről. Az iskolakezdés izgalmait felváltotta a megismerés biztonsága, a szokások kiszámíthatósága, ami mellé persze annyi élmény és újdonság is belefért, amennyivel igazán színessé vált a csapat iskolai élete.
A szünet után rögtön kiéhezve, motiváltan érkeztek az ifjak hétfőn reggel. Mikor tanulunk új betűt?- volt a kérdés a reggeli beszélgetés után, 9 óra magasságában. Így Anita néni és Trudi néni nem is haboztak és szállították az igényelt tudásadagot. A betűk megismerése, az olvasás és írás, a számok tulajdonságai és a velük való munka olyan napi igénye lett az elsősöknek, mintha mindig is ezzel foglalkoztak volna.
Angolból Liza néni nyelvelsajátítási programja úgy valósul meg, mintha a gyerekeket egy anyanyelvi környezetben, természetesen érné az idegen nyelv is, így nyomás nélkül, a felfedezés és megismerés örömével vannak jelen az órákon. Mivel itt nem “tanulnak”, így a fő tantárgyak sem kerülnek hátrányba, miközben most alapozzák meg a stabil élö angol nyelvtudást.
A csapat novemberben is annyi időt töltött a szabadban, amennyi csak belefért, a családi kertészkedés napon sokan részt vettek, és az egyik Zenit Rovarhotel***** elkészítésében is részt vettek. Egy szuper kiránduláson is jártak, a Gyadai tanösvényt vonattal, Volán busszal közelítették meg, majd egy több mint 4 km-es túrát tettek.
A kézműves alkotások egyre téliesedtek, a Márton-napi libákat és az őszi erdőt lassan felváltották a hóemberek, és a gyerekeken is lehetett érezni, hogy az első nagy, közös ünnepünk is közeleg.
A meseszőnyegen megjelent az osztály adventi mesenaptára. Az iskolai gyertyagyújtások összehozták a csapatot, akik kitartottak az iskolai feladataikban is. Persze segítettek nekik a feladatok is, mintha készültek volna az ünnepekre… Mire ideért a Mikulás, már mondatokat olvastak és komoly számolásokat folytattak az elsőseink is!
A Mikulás színházjegyeket hagyott ajándékba, így az osztály együtt nézte meg a Diótörőt, aminek a történetét utána több irányból is feldolgozták, hiszen a klasszikus mese a mai korban már sok kérdést vethet fel.
Az utolsó hét izgalmakkal teli volt. Lázas, titkos munkával, szeretettel készültek a családoknak szóló, különleges üvegmatrica festékkel díszített mécsestartók, amit a gyerekek az utolsó napon vittek haza és Szenteste a fa alá helyeztek. A Zenit karácsonyra készítettünk mézeskalácsot, amit a gyerekek nyújtottak, szaggattak, majd a kisütést követően színes cukormázzal díszítettek.
Az utolsó napunk különlegesen telt, hiszen délelőtt mindenki hozott be olyan kedvenc társasjátékot, amit szívesen megmutatott a többieknek. Délután hangulatos teaházzá varázsoltuk a termet. Igazán meghitt pillanatokat élhettünk át együtt a forró tea és sütemények fogyasztása közben.
